P�dis - Erd�lyi-szigethegys�g

Az Erd�lyi-szigethegys�g Rom�nia nyugati r�sz�nek meghat�roz� hegyt�mbje, amelynek a k�zep�n helyezkedik el a P�disi karsztfenns�k, a magyar-rom�n hat�rt�l mind�ssze 100 km-re.

P�dis

Az Erd�lyi-szigethegys�g k�zep�n tal�lhat� fest�i P�dis fenns�k Eur�pa egyik leg�rdekesebb �s leg�rt�kesebb turistaparadicsoma.

A karsztjelens�gek valamennyi v�ltozata megtal�lhat� itt ar�nylag kis helyen (Csodav�r, Aragy�sza barlang, Eszkim� j�gbarlang, Fekete zsomboly, Ponor v�zkelet, Medve barlang, Szamos baz�r stb.).

Az Erd�lyi-szigethegys�g turisztikai park f�bb l�tv�nyoss�gai

A p�disi turisztikai park az Erd�lyi-szigethegys�gben tal�lhat�, a Bihar Hegys�g �szaki r�sz�n �s mag�ba foglalja a P�dis fenns�k �s a Csodav�r �ltal behat�rolt medenc�t 36 km² alapter�leten, bele�rtve a Galbina szorost �s a Fl�ra r�tet d�l-keleti ir�nyban �s a Szamos-baz�r- Varas�i r�t - Kucsmak� vid�k�t- �szakra. A turist�k m�g a P�dis vid�khez sorolj�k a Boga v�lgy�nek a kezdeti szakasz�t is, ami a z�rt medence �szak-nyugati r�sz�n tal�lhat�, a Boga-szirt alatt.

A P�dis-Csodav�r z�rt medenc�je olyan ter�let, ahol a v�znek nincs lefoly�si lehet�s�ge, hiszen a K�k Magura (1642 m) �s a Galbena K�k�z (1100 m) szirtjei veszik k�r�l. Mindez a Meleg Szamos, az Aranyos �s a K�ves K�r�s �ltal meghat�rozott v�zrajzi medenc�ben tal�lhat�, ahol a mesters�ges v�zgazd�lkod�si rendszer a felsz�ni vizek 80%-�t a Galbena v�lgy�be, a t�bbit a Boga V�lgy�be vezeti. A P�dis-Csodav�r medence 8 kisebb, z�rt medenc�b�l �ll, amelyek k�z�tt a v�z csak a f�ld alatt, a szikl�kban v�jt mag�nak utat.

A Szamos- baz�rn�l �s az Aragy�sza barlangn�l a Meleg Szamos felsz�ni foly�s�val tal�lkozhatunk.

Megk�zel�t�s

Az Erd�lyi-szigethegys�get kelet-nyugati ir�nyban �tszeli a Havasrekettye- Ponor-�k P�dis -Boga - Vasask�falv�n �tvezet� 53 km hossz� erd�szeti �t, amib�l Havasreketty�t�l P�disig 31 km �s P�dist�l Vasask�falv�ig pedig 22 km a t�vols�g. A P�dis fenns�k Magyarorsz�g fel�l a legegyszer�bben Bihar megy�n �s Rom�nia nyugati kapuj�n, Nagyv�radon kereszt�l k�zel�thet� meg az E79-es �ton a Nagyv�rad (Oradea) - Bel�nyes (Beius) - Vasask�falva (Pietroasa) �tvonalon.
P�dist persze jelzett turista�sv�nyeken is meg lehet k�zel�teni Biharf�red (20km), Vasask�falva(20km), a V�rtop h�g�(24km), Arieseni (16km), Fels�-�r k�zs�g (23km), �s a Szkeris�rai J�gbarlang (20km) ir�ny�b�l is.

A P�dis-fenns�k jellemz�i

Az 1225 m magass�gban fekv� P�dis egy mind�ssze 36 n�gyzetkilom�ter ter�let� fenns�k, amelyen �sszezs�folva annyi term�szeti csoda tal�lhat�, mint tal�n sehol az eg�sz F�ld�n. A jellegzetes karsztvid�ken sziklaszorosok, v�znyel�k, barlangok, exo-karszt �s er�zi�s jelens�gek, b�v�patakok, forr�sok, szurdokv�lgyek, v�zes�sek, dolin�k, aknabarlangok, v�zgy�jt�tavak, v�lgyz�r�g�tak, j�gbarlangok, hossz� vizifolyos�k v�ltogatj�k egym�st m�shol nem l�tott sokf�les�gben. Faun�j�t tekintve rendk�v�l gazdag, sok olyan n�v�nyfajjal tal�lhat� meg itt, amely a vil�gon csup�n 1-2 helyen fordul m�g el�. A szint�n az Erd�lyi-szigethegys�gben tal�lhat� Tordai-hasad�kn�l alig t�bb mint 1 n�gyzetkilom�teren 996 n�v�nyfajt jegyeztek fel. �llatvil�ga az ember t�rnyer�se ellen�re m�g most is gazdag: r�k�k, �zek, m�kusok, nyulak a magasabb r�gi�kban farkasok �s barnamedv�k �lnek. A patakok ment�n pisztr�ng-teny�szeteket alak�tottak ki.

Tov�bbi inform�ci�k:

www.padis.hu

Erd�lyi aj�nd�kok: erdelykincse.hu